Budapest, VII. ker. Erzsébetváros – Rákóczi út-Baross tér-Thököly út – Dózsa György út – Városligeti fasor-Lövölde tér – Király utca – Erzsébet krt. által határolt terület, a 2 km2-nyi kerület kb. kétharmada.
980 épület, 1 körút, 43 utca és út, 8 tér: Blaha Lujza tér, Almássy tér, Baross tér,
| Almássy u. 6. |
„Ebben a házban élt és alkotott 1914-1917 között Marecsek Jozefina (1880-1953) szlovák egyházi írónő, publicista, szerkesztő. Józsefvárosi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat 2000. „ |
| Almássy tér 15. |
„Itt élt és dolgozott Alpár Ignác építész (1855-1928) a Magyar Nemzeti Bank, a városligeti Vajdahunyadvár és számos neves épület tervezője születésének százötvenedik évfordulójára állította az Alpár Ignác Emlékbizottság 2005” |
| Bajza u. 1. |
„Ebben a házban élt Szendrő József (1914-1971) Jászai Mari-díjas színművész, rendező, műfordító Budapest Főváros Önkormányzata 2004.” |
| Bajza u. 2. |
„Bajza József 1804-1885 költő, műbíráló, a Nemzeti Színház igazgatója.” |
| Barcsay u. 8. |
„E házban élt és alkotott Gagyovszky Emil 1881-1961 költő, korai szocialista líránk úttörője, a magyar munkáskultúra harcosa.” |
| Barcsay u. 14. |
„Ebben a házban lakott élete utolsó tíz évében a magyar színházi kultúra egyik legkiválóbb művésze, az előadó – művészet megújítója Mensáros László (1926-1993). Felejthetetlen emlékére állította a Mensáros László Alapítvány, 2004-ben. „ |
| Baross tér 19. |
„Az 1956. október 24-én ebben az épületben megalakult nemzetőrség harcoló hőseinek, hősi halottainak és mártírjainak emlékére állította a VII. ker. Önkormányzat és TIB 56-os tagozata.” |
| Csengery u. 11. |
„A Magyar Tanácsköztársaság idején ebben a házban működött Budapest Főváros VII. kerületi munkás és katona tanácsa. A dicsőséges Tanácsköztársaság hősi harcai emlékére állította a VII. kerület lakossága nevében a MSZMP VII. kerületi Bizottsága. 1919-1959.” |
| Damjanich u. 27. |
„E házban született Karinthy Frigyes író 1887. június 24-én.” |
| Damjanich u. 27. |
„Ebben a házban lakott Eötvös Gábor 1921-2002 artistaművész – zenehumorista Erzsébetváros Díszpolgára.” Erzsébetváros Önkormányzata 2002. |
| Damjanich u. 28. |
„Eljegyeztem magamat a világgal és az igazsággal. E házban élt és dolgozott Vihar Béla 1909-1978 költő. „ |
| Damjanich u. 31/A |
„Ebben a házban élt haláláig Faragó János (1935-2000) Erzsébetváros első szabadon választott polgármestere.” |
| Damjanich u. 31/A |
„Ebben a házban lakott Kibédi Ervin 1924 – 1997 színművész, Erzsébetváros Díszpolgára” Erzsébetváros Önkormányzata 2005 |
| Damjanich u. 44. |
„E házban lakott Xantus János 1825-1894. a nagy magyar világjáró és természettudományos anyaggyűjtő. A Néprajzi Múzeum alapítója. Az Állatkert szervezője.” |
| Damjanich u. 51. |
Kéthly Anna emléktábla |
| Damjanich u. 58. |
„Damjanich János 1801-1849. A szabadságharc hős tábornoka. A legendás vörös sipkások parancsnoka. Aradon halt vértanúhalált 1849. október 6-án.” |
| Dembinszky u. 58. |
„Dembinszky Henrik honvéd altábornagy 1849-ben egy ideig a magyar honvédség főparancsnoka.” |
| Dob u. 62. |
„E házban lakott 1899. november 1-től 1904. május 5-ig és e napon itt halt meg Jókai Mór.” |
| Dob u. 82. |
„E házban alakult meg Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége 1906. január 7-én. MEDOSZ Központi vezetősége 1976. január 7.” |
| Dob u. 90. |
„A Forradalmi Ifjúmunkások Fellegvára. Itt dolgozott a VII. kerületi ifjúmunkás – csoport 1929-től 1942-ig.” |
| Dob u. 95. |
„E házban lakott Zsigmondy Vilmos 1821-1888. Bányamérnök a MTA levezetőtagja a magyarországi hitforrás úttörője.” |
| Dohány u. 73/75. |
„Ebben a házban működött az Országos Munkás Betegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár első hivatalos helyisége 1907-1924 között. Emlékül állította Budapest Erzsébetváros Önkormányzata 1999.” |
| Dohány u. 76. |
„ A roma holocaust 60.évfordulója alkalmából a tragikusan elhunyt áldozatok emlékére tisztelettel, alázattal állította 2004.július 31-én az országos cigány önkormányzat és az Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma” |
| Dózsa György út 68. |
„Vándor Sándor a mártírhalált halt zeneszerző, ebben a házban élt, alkotott, s vezette az illegális kommunista mozgalom kórusait.” |
| Dózsa György út 68. |
„Ebben a házban lakott 1948-1956-ig Dr. Darázs Árpád karmester a magyar zene elhivatott művésze és tanítója, a Dél Karolinai Egyetem világhírű professzora (1922-1986). Emlékül állította a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége KÓTA, a Magyar Zenei Kamara és Budapest VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata. „ |
| Dózsa György út 82/B |
„Fényes Szellők NÉKOSZ emléktábla” |
| Erzsébet krt. 7. |
Bálint György emléktábla |
| Erzsébet krt. 43. |
„Nagy volt a Magyar” Emlékezzünk az 1956-os |
| Royal Grand Hotel |
Forradalom és Szabadságharc hőseire, akik életüket adták a független, szabad Magyarországért. Magyar Politikai Foglyok Szövetsége 1990.” |
| Hernád u. 42. |
„Baross Gábor Vasminiszter 1848-1992” |
| Hársfa u. 6. |
Füst Milán emléktábla „FÜST MILÁN (1888. július 17.- 1967. július 26.) költő, író, esztéta állította: Erzsébetváros Önkormányzata a ház lakóközössége a Petőfi Irodalmi Múzeum az MTA Füst Milán Fordítói Alapítvány 2008.” |
| Király u. 71. |
„Itt működött a Király Színház 1903-1936.” |
|
 |
| Király u. 84. |
„Ebben a házban lakott élete utolsó tíz évében 1893-ig Erkel Ferenc a Magyar Opera megteremtője. A Himnusz zeneköltője.” |
| Marek J. u. 4. |
Vogel Eric emléktábla |
| Marek J. u. 8. |
Molnár István emléktábla |
| Marek J. u. 41. |
„Ebben a házban élt és alkotott 40 éven át Fokus-Fuchs Dávid Rafael (1884-1977) akadémikus, c. egyetemi tanár, a finnugor nyelvek művelője. Emlékül állították: a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Nyelvtudományi Társaság, a Reguly Társaság, Budapest Erzsébetváros Önkormányzata 1996.” |
| Munkás u. 3/B |
„Ebben a házban élt és alkotott 1948-1996 között Fehér Klára írónő. (1922-1996) Műveiben mindenkor a kisemberek igazáért emelt szót.” Erzsébetváros Önkormányzata 2002. |
| Nefelejcs u. 26. |
„Róth Miksa 1865-1944 üvegfestő és üvegmozaik készítő művész. Monumentális alkotásai számos jelentős középületünket díszítik.” Budapest Főváros Tanácsa 1977. |
| Nefelejcs u. 53. |
„E házban lakott Teszársz Károly (1855-1916) a Szakszervezeti Tanács és a Vas-és Fémmunkások Központi Szövetségének első elnöke.” A hálás utókor nevében állította: a Vasas Szakszervezet. |
| Osvát u. 1. |
„Osvát Ernő 1877-1929 kritikus, a modern magyar irodalom nagyhatású szervezője.” |
| Péterfy Sándor u. 12. |
„Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére. Ez a kórház volt a forradalmárok egészségügyi központja, ugyanezen épület alagsorában dolgozott a forradalom szellemi vezérkara.” Történelmi Igazságtétel Bizottság VII. kerületi Önkormányzat. |
| Rákóczi út 12. |
„E ház második emeletén lakott Pesten utoljára Petőfi Sándor 1849-ben.” |
| Rákóczi út 44. |
„Ebben a házban lakott és itt halt meg 1926. január 18-án Blaha Lujza a „Nemzet Csalogánya” a magyar népszínmű felvirágoztatója, a Nemzeti Színház örökös tagja. Művészetének hajléka, a Népszínház, itt állott e téren, melyet még életében róla neveztek el. 1970.” |
| Rejtő Jenő u. 6. |
„E házban született Rejtő Jenő (P. Howard) 1905-1943 Színmű és kalandregényíró. Emlékül állította Budapest Erzsébetváros Önkormányzata 1994. |
| Rottenbiller u. 5. |
„Ebben az épületben volt az első legális vasutas szakszervezetnek az 1906. májusában alakult Vasúti Munkások Országos Szövetségének központi helyisége.” A Szövetség megalakulásának 75. évfordulóján a Vasutasok Szakszervezetének Központi Vezetősége.” |
| Rottenbiller u. 66. |
„E házban élt és alkotott 1917-től 1966-ig Baghy Gyula az eszperantó irodalom nemzetközi tekintélyű, kimagasló alakja.” |
| Rózsák tere 6/7. |
„Ebben az épületben működött 1876 és 1952 között az első magyarországi Óvónőképző Intézet. Brunszvik Teréz a hazai óvodai nevelés kezdeményezője. Születésének 200. évfordulójára állította a VII. kerületi Tanács VB 1976. |
| Városligeti fasor 7. |
„Soli deo Gloria” (kettő emléktábla) |
| Wesselényi u. 52. |
„Az ellenállás hősi emlékére. Ebben az iskolában 1944. december 29-én a német fasiszták meggyilkoltak 81 embert, köztük a Visegrádi utcai ellenállási csoport és Vilmos laktanyai „Kiska” alakulat tagjait. A 20. évforduló alkalmából állította a VII. ker. Tanács Végrehajtó Bizottsága.” |